A Felhő
A számítási felhő (angolul „cloud computing”) a számítástechnika egyik legújabb fogalma. Alapjában véve azt jelenti, hogy olyan állományokkal és programokkal dolgozunk, melyek fizikailag nem a saját gépünkön, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen vannak, valahol a „felhőben” (az ábrákon a hálózat ismeretlen részét felhővel szokás illusztrálni, „network cloud”). A következő lépés az, hogy az adatokat feldolgozó nagy alkalmazások is az interneten vannak, a saját eszközön csak egy kis terjedelmű, ún. kliens-alkalmazás fut.
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
Alkalmazási területek [szerkesztés]
Maga a fogalom 1960-ig vezethető vissza, amikor John McCarthy amellett érvelt, hogy a számítástechnika egyfajta közüzemi szolgáltatássá váljon. Az internetet már akkor is gyakran emlegették „felhőként”. Ha igénybe veszünk egy internetes archiváló szolgáltatást, a Google on-line szövegszerkesztőjét vagy a Yahoo! levelezőprogramját, máris olyan adatokkal dolgozunk, melyek nem a gépünkön, hanem távoli szervereken vannak fizikailag tárolva. Egy másik ismert példa az Amazon globális online könyvkereskedő bérelhető szerverparkja, amely az anyavállalathoz hasonló szintű szolgáltatást kínál más szervezetek számára is.
A számítási felhő segít a különböző eszközökön, (PC, notebook, PDA, mobiltelefon stb.) lévő adatok szinkronizálásában is. Azonban Jan Muehlfeit szerint az igazán jelentős áttörést ennek a számítástechnikai közműnek a közszolgáltatásokkal való kombinálása hozhatja el: például az orvos azonnal hozzáférhet életünk korábbi, sok helyen összegyűlt vizsgálati és kezelési adataihoz, vagy az oktatási intézmények a segédanyagok mainál sokkal szélesebb skálájához. [1]
A számítási felhő működési elve [szerkesztés]
Az adatokat (e-mailek, címjegyzékek, naptárbejegyzések, és kedvenc linkek) internetes szerveren való tárolásának egyik legnagyobb előnye, hogy bárhonnan könnyen elérhetők, és akkor sem vesznek el, ha a saját számítógépünk tönkremegy. Ez egyben a cloud computing hátránya is: mivel nem tudjuk pontosan hol tárolják a fájlt nem lehetünk biztosak afelől, hogy mindig épségben fog maradni, vagy hogy illetéktelenek nem férnek hozzá. Ezeknek a problémáknak a megoldására természetesen léteznek biztonságos technológiák, a kérdés inkább arról szól, hogy mi magunk mennyire bízunk meg egy szolgáltatóban.
Az alapján, hogy az egyes informatikai rétegek (felhasználói rendszerek és felhasználók; alkalmazások; adattárolás; felső rétegeket kiszolgáló infrastrukturális szolgáltatások; hardver) hová kerülnek fizikai értelemben, ki kezeli őket, mennyire változtathatók, többféle számítási felhőről beszélhetünk.[2]
A teljesség igénye nélkül:
- Privát számítási felhő (private cloud)
- Infrastrukturális számítási felhő (Infrastructure as a Service)
- Platform-alapú számítási felhő (Platform as a Service)
- Szoftver-alapú számítási felhő (Software as a Service)
Források [szerkesztés]
-
Hivatkozások [szerkesztés]
fraktalworld 